2010/06/17

Märtyrer, Opfer und Helden - VIII

A Bábij Jár-emlékmű vázlatai is azt tanúsítják, hogy ön sem engedi elfelejteni, ami történt.

Igen, a Bábij Jár is ide kapcsolódik. Egy Jevtusenko nevű orosz költű írt a Bábij-szakadékről egy költeményt; ott, Kijev közelében 1941 őszén a német különítményesek mintegy 33000 zsidó férfit, asszonyt és gyereket lőttek agyon es belelöktek Őket a szakadékba. És Jevtusenko azt írja ebben a költeményében, hogy úgy érzi, ő is zsidó már, mert közös sorsot akar vállalni azokkal. Jevtusenkót akkor mindenféle büntetésben részesítették, én pedig úgy gondoltam, hogy én meg ővele vállalom a közös sorsot. Megcsináltam ezt az emlékmű-tervet és felajánlottam a szovjet nagykövetségnek. - Mikor történt ez? - Hát, amikor Jevtusenkónak ez a botránya volt, 1970-valahányban. Felajánlottam, hogy megcsinálom ... Nahát, akkor engem Aczél György húzott ki a pácból ...

1 megjegyzés:

  1. Jevtusenko, Jevgenyij Alekszandrovics.
    Sima állomás (Irkutszk körzetében), 1933. július 18.
    Orosz-szovjet költő, korai "maskéntgondolkodó". Költeményei közül mindenekelőtt a "Bábij Jár" (1961) és a "Sztálin örökösei" (1962) vált híressé.

    Aczél György
    * Budapest, 1917. augusztus 31.
    + Budapest, 1991. december 6.
    Magyar kommunista politikus. 1957-től kezdődően befolyásos kultúrpolitikai poziciókban: egy ideig valóságos "kultúrpápa".

    VálaszTörlés