
Nos, így történt. Én akkor azt mondtam, úgy tartanám helyesnek, ha minden magyar művész lehetõséget kapná arra, hogy részt vehessen ebben a munkában, és azután a lektorátus és a bíboros-érsek úr közösen kiválasztották azokat, akik a fal két oldalán a domborműveket készítették. Ennek nagyon örültem, mert ezt tartottam én is korrektnek. Beleszólásom ebbe a továbbiakban nem volt, nem is lehetett.
Ennél a munkámnál úgy gondoltam, hogy ennek a jogosult elbírálója egyedül a római pápa. No, ezzel meg is jártam. Tudniillik, már összeépítettem kint a domborművet és a Szűzmária alakot felhelyeztem, amikor meghalt a pápa. Aztán következett egy másik pápa, egy hónapig talán, az is meghalt, és utána aztán megválasztották a jelenlegi pápát.
Minden pápa magával hozza a saját adminisztrációját; az új pápai hivatalnokok, az új érsekek és az új felhatalmazottak új elképzeléseket hoztak. Így hamarosan mint a pápai kivánságokat tolmácsolták nekem, hogy Szent István szobrát ne tegyem rá a lépcsõre, mert akkor a pápa nem tud a kíséretével bevonulni, tegyem át a másik sarokba, szembe. Ez teljesen felborította az elképzelésemet, hiszen Szűz Mária a bal karján tartja a gyermek Jézust, a gyermek Jézus viszont a korona felajánlását a vele szemben lévõ Szent Istvántól fogadja el. A javasolt "megoldás" természetesen nem volt megoldás, kénytelen voltam tiltakozni ellene, és elég feszült konfliktushelyzetben jöttem el Rómából. Ennek ellenére azt gondoltam, hogy ha egyszer áll a Szent István, és áll a Szűz Mária, és készen van a római kápolna, elõbb-utóbb majd csak megbékél vele a pápa is, meg talán én is, ...
Szent István I.
VálaszTörlés* ?, 975 körül
+ Esztergom, 1038. augusztus 15.
Géza magyar nagyfejedelem fia és örököse, megkeresztelve Adalbert prágai püspök által. Felesége, Gizella révén Henrik bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár sógora. 1001-ben megkoronáztatta magát a pápától kapott királyi koronával. Rendezett államigazgatást vezetett be és keresztény alapokra helyezte az országot.