Nem messze Bad Kissingentől van egy másik fürdőváros, Bad Neustadt. Neustadttal való kapcsolatom ugyancsak több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Itt ismerkedtem meg Enoch zu Guttenberg úrral, aki az egyik hőforrás díszítésére rendelt tőlem egy plasztikát. A szobrot én bizonyos értelemben az ő édesapja emlékének is szenteltem, tekintettel arra, hogy a forrásnak a neve Karl-Theodor-Quelle, tehát az édesapjának a nevéröl van elnevezve. Erre egy olyan négy és fél, öt méteres krómacél sast készítettem, amelyik egy kígyót fojt meg. A szobrot mostanában néztem meg, kifogástalanul tartja magát, rozsdamentes is és szép is. Így kezdődött hát ez a kapcsolat. A következő feladat ugyancsak itt, ebben a városban már sokkal nagyobb probléma volt, tudniillik egy régebbi, némileg barokk épülethez, ami egy klinika volt, hozzáépítettek egy modern, tiszta üveg bejárati csarnokot. Ez elfogadható abban a környezetben, ám a két épület, az új és a régi kapcsolódása nem volt jó. Egy négy és fél méterszer nyolc méteres üres falfelületen érte el az új rész a régit, és nem volt szerves a kapcsolódás, nem tudott szervülni a kettő. Itt azt a megoldást választottam, hogy egy négy és fél méterszer hét méteres tükörtáblával borítottam le ezt a falat, amelyben az
új architektúra megismétli önmagát, és a találkozás pontjába elhelyeztem egy háromfigurás szoborcsoportot: a mennyasszony öltöztetését. Ez lebeg most az egyébként a kastélykertbe vezető kijárat fölött.
Úgy tűnik, hogy közszeretetnek örvend a mai napig; ottlétem alatt is többször fényképezték, és én időnként megmeglátogatom, hogy gondját viselik-e.
A tükörben van egy másik tükör, ez játék, ebben szemből látszik az aktban álló mennyasszony, és ennek a másik tükörnek van egy kerete, abban gyertyák égnek. Idáig még mindig égtek a gyertyák, valahányszor arra jártam. - Ez az a szobor, amelynek itt látjuk a vázlatát? - Ez az, ami itt a sarokban van, igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése