2010/06/18

Újabb munkái Németországban - II

Kapcsolataim Bad Kissingennel elsősorban személyes kapcsolatok voltak. Valamikor, talán 1984-85 tájékán egy barátom, Bernd Müller műkereskedő kérésére csináltam egy kiállítást. A város nagyon tetszett nekem, a mai napig is nagyon tetszik. Az épületei nemcsak ősiek, hanem még kitunő állapotban is vannak.

Tulajdonképpen mint fürdőközpont két forrással rendelkezik. Mindkét forrásnak neve van, de senki nem tudja, hogy honnét jön ez a két név. Az egyik forrást Rákóczinak hívják, a másikat Pandúrnak. Nálunk Magyarországon a pandúrnak az volt a feladata, hogy elfogja a lázadókat, elfogja a gonosztevőket, állandó harcban állt a pandúr a betyárokkal. Ennek ismeretében csak feltételezni tudom, hogy a két forrás elnevezése olyasvalakitől származik, akinek kapcsolatai kellett hogy legyenek Magyarországgal. Az egyik szomszédos birtok tulajdonosa a mai napig is közvetlenül magyar arisztokrata elődöktől származtatja magát. Feltételezhető, hogy amiatt a természeti tünemény miatt nevezték el így a két forrást, hogy amikor az egyik forrás nagy bőségben adja a vizet, akkor a másik lassan elapad, majd ismét váltanak. A vízhozamnak ez a lüktetése emlékeztetett egy menekülőre és az üldőzőjére. Amikor a menekülő jutott levegőhez, az üldőző tűnik fel és megfordítva. Mindenesetre ez az elnevezés létezett.

Bad Kissingen főpolgármestere felhívott telefonon, és azt mondta, hogy szeretne egy emlékművet rendelni tőlem. Kérdeztem, hogy egy Rákóczi-emlékmű megfelelne-e, mire mondta, hogy igen, de hát tudom-e, hogy ki volt ez a Rákóczi? Hát ezt ki kellett találnom. Elsőnek természetesen II. Rákóczi Ferencre gondoltam, a szabadságharcos Rakóczi fejedelemre, aki az egri várkapitány Rákóczi családjából származott és végső soron a magyar történelemmel az édesanyján keresztül és az apján keresztül is kapcsolatban volt. Rákóczi György, az édesapja a Frangepán-féle összeesküvésben vett részt, és részleges birtokvesztésre ítélték. A felesége Zrínyi Ilona volt, aki ellenállt hosszú időn át Munkács várába húzódva. Eperjes és Munkács környékén voltak birtokaik. Amikor hosszú ostrom után megadta magát, a gyermekeit elvették tőle és az osztrák császári udvarban nevelték. Ennek ellenére II. Rákóczi Ferenc élére állt egy akkor már kibontakozott népi fölkelésnek, majd miután a Habsburgok leverték ezt a szabadságharcot, Rákóczi először Franciaországba, majd Törökországba emigrált. Én ezt a Rákóczit vittem el Bad Kissingenbe - ahol ő sohasem járt. Ott ül ma is, Kissingen fürdőváros főterén, és úgy gondolom, hogy közszeretetnek örvend. Legalábbis utoljára, mikor arra jártam és fényképezni próbáltam a szobrot, odajött hozzám egy olyan magamkorabeli úr, és azt mondta, hogy „hübsch, was?“ (csinos, mi?). Mondtam, "ja igen“. Azt mondta, hogy "naja, sowas gibts in Deutschland nicht mehr, das haben wir auch im Ausland gekauft“. (Na igen, ilyet ma már Németországban nem csinálnak, ezt is külföldön kellett venni.) - Szóval, úgy vélem, a magukénak érzik.

1 megjegyzés:

  1. Rákóczi Ferenc II.
    . Borsi, 1676. március 27.
    + Rodosto (Törökország), 1735. április 8. Magyar fejedelmi család sarja. Magyarország függetlenségéért harcolt a Habsburgok ellen. Törökországi emigrációban halt meg.

    VálaszTörlés