Végül a Magyarországon kívül, főleg Németországban lévő szobrairól szeretnék érdeklődni, például az aacheni Szent Istvánról. Ez egyébként ugyanaz a szobor mint amely a római Magyar Kápolnában áll?
Természetesen nem ugyanaz a Szent lstván, hiszen a helyzet más. Felhasználtam az eredeti koncepciót egyszerűen azért, mert az aacheni dómprépost, illetve a „Domkapitel" kivánta ezt. Ők biztosra akartak menni, és nem akartak vállalni a kockázatát egy még ki nem próbált műnek. Ezért a kérésük az volt, hogy a római Szent Péter-templom altemplomában felállított Szent István-szobrom jelenjek meg az aacheni dóm mellett.
Nem volt idegen ez a gondolat tőlem sem, de egy nagyon alaposan átdolgozott változatot készítettem Aachen számára. A különbseg elsősorban a koronázási palástban van. A koronázási palástot hegesztettem, tehát az új koronázási palástot is nagyon bonyolultan és még gazdagabban készítettem el, mint amilyen a római volt. A római Szent Istvánom tudniillik egy közel negyven négyzetméteres aranyzott dombormű előtt áll, és egészen más a viszonylata. Ott az arany megjelent a falon, megjelent a Szűz Mária palástján, így tehát nem volt szükséges magán a koronázási paIáston ennek az újramegjelenítése, sőt, feIesleges lett volna. Aachenben viszont egymagában áll a szobor, így tehát itt a palásttal kellett elmondanom mindazt, amit a római kápolnában az egész kompozícióval mondtam el.
Tudniillik azt, hogy a korona felajánlásának gesztusával Szent István egyszersmind azt a kulturörökséget hozta és ajánlotta fel Rómának, amit mi a legendáinkkal magunkkal hoztunk hosszú vándorlásunk során. A magyar legendárium egyik alapvető története, hogy Hunor és Magor - a két név is utal a kettős származásra, amit hittek, holott nem volt igaz: Hunor a hun származásra, Magor a magyar származásra - egy csodaszarvast üldözve vadászat közben jutottak el a Kárpát-medencébe. Ennek a csodaszarvasnak van ugyancsak történelmi vonzata, tudniillik Magyarországon három sírban is találtak aranyszarvas jelvényt, 15-20 centiméterest. Ezeket a jelvényeket vezéri dísznek használták. Ez a vezéri jelvény a pajzson volt, és a vezérrel együtt temettek el halála után. Ezek a szarvasok ott vannak Rómában, de nem lehettek ott Aachenben. Ezért tehát az aacheni szobor palástját e motívumok bearanyozásával kívántam ehhez hasonlóvá tenni.
Aachenben még egy probléma volt, ami, a jelen pillanatban is úgy tudom, még megvan, az tudniillik,
Szent István I.
VálaszTörlés* ?, 975 körül
+ Esztergom, 1038. augusztus 15.
Géza magyar nagyfejedelem fia és örököse, megkeresztelve Adalbert prágai püspök által. Felesége, Gizella révén Henrik bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár sógora. 1001-ben megkoronáztatta magát a pápától kapott királyi koronával. Rendezett államigazgatást vezetett be és keresztény alapokra helyezte az országot.