Sajnos ez késöbb bebizonyosult, hogy mennyire nem értette senki, például a Kun Béla-emlékműnél, amit a politikai fordulat után azonnal leszedtek Budapesten. Holott ez volt az első kritikus szemléletű emlékmű a történelemben. Egy olyan emberről szól, aki búcsúzása pillanatában az általa kivégeztettek szellemi árnyaival találkozik, a kísértetekkel. Ott lebegnek, ott lebeg az egész a föld felett, és ott áll ez az ember, aki búcsút int, kalappal a kezében, az akasztófa alatt (amely rá vár).
Van egy magyar költemény, Petőfi írta, amikor Bécsben meglincselték Latour grófot. Felhúzták egy lámpavasra az 1848-as bécsi felkeléskor. Petőfi ezt a verssort írja le: "La tour nyakán kötél." Nos, Latourt a lámpavasra akasztották fel. A lámpavas azóta a magyar irodalmi nyelvben nem egy világítótestet hordozó oszlopot, hanem akasztófát jelent. És Kun Béla ott áll a lámpavas mellett (éjjel-nappal égett a lámpa benne). Nahát, ezért volt ez egy kritikai emlékmű. Aki olvasni tud egy műben, annak ez kritikai emlékmű. Egy analfabétának persze nem az. Az analfabétának teljesen mindegy, hogy mi. így pusztították el tulajdonképpen annak idején, a próféta írásaira hivatkozva, az alexandriai könyvtárat: felgyújtották. Mert azt mondták, hogy "ami benne van a Koránban, az fölösleges, ami meg nincs benne a Koránban, az azért fölösleges"... Hát mindegy, én nem akarom ezt a kettőt összehasonlítani, de a gesztus, a cselekvés ugyanilyen hamis volt. Ugye, hát ott az áldozatok láthatók szinte portrészerűen, mindazok, akik áldozatul estek ennek az őáltala megalapított magyarországi kommunizmusnak, és végül ő maga is áldozat lett: 1937-ben a Szovjetunióban valószínűleg meggyilkoIták Kun Bélát.
Kun Béla
VálaszTörlés*. Lele, 1886. február 20.
+ Szovjetunió, állítóIag 1939. november 30. Magyar kommunista politikus. 1916-18 között orosz hadifogságban volt, hazatérése után megszervezte a Kommunisták Magyarországi Partját és 1919 marciusában kikiáltotta a Tanácsköztársaságot; a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. A Tanácsköztársaság bukása utan, 1919 augusztusában Ausztriába, 1920-ban a Szovjetunióba menekült. A "nagy tisztogatás" idején (1935-38 között) letartóztatták és valószínűleg agyonlőtték.
Latour, Theodor Graf Baillet de
* Linz, 1780. június 15.
+ Bécs, 1848. október 6.
Osztrák tábornok. 1848 aprilisától hadügyminiszter. A minisztérium épületének megostromásakor a forradalmi tömeg felhúzta egy lámpavasra ("latour nyakán kötél").
Petőfi Sándor
* Kiskőrös, 1823. január 1.
+ Segesvár, 1849. július 31.
Magyar nemzeti költő. Közíró, szerkesztő is. Verseivel, cikkeivel a pesti ifjúság egyik szellemi vezére. 1848. március 15-én az ő "Nemzeti Dal"-a volt Magyarországon az első nem cenzurázott nyomdatermék (a 12 pont mellett). A szabadságharcban esett el.
Erről a szoborról mindig az volt a véleményem, hogy a "'plebs" nem értette. Sem a korabeli megrendelők és politikai cenzorok, sem azok egyenes vonalú leszármazói 1990-ben, akik eltávolítatták.
VálaszTörlésDe ez egy magyar sajátosság: kitűnően tudunk közterületek (utcák, terek) nevét megváltoztatni és szobrokat eltüntetni. Rosszabb esetben végleg...
És ezzel úgy járunk, mint az "egyszerű" család a
megesett lányuk gyerekével: nem beszélünk róla és akkor nincs is.
Pedig voltak. Talán túl sokan is.