2010/06/17

Mártírok, áldozatok és hősök - IV



A Wallenberg-emlékmű ugyanebben az időben jött-e létre és hasonló-e a háttere?

Wallenberg. Itt megint egy útelágazáshoz értünk. Az út elágazik, a történelmi körülményeihez a Wallenberg-szobornak és a Wallenberg-szobron belül ennek a bizonyos drámaiságnak a megjelenéséhez. Ez ismét ugyanúgy egymáshoz kötődik, úgyhogy megpróbálom először a történelmi körülményeket vázolni.

Az a szerencse ért bennünket magyarokat, hogy az Egyesült Államok a nyolcvanas évek közepén olyan nagykövetet küldött Magyarországra, aki maga is magyar származású volt. Salgó Miklósnak hívták. Salgó Miklós (alias Nick M. Salgó) nemsokára szoros barátságba került velem és ez fennmaradt mindvégig, sőt, még azt követően is, hogy ő már nem volt tovább Magyarorszagon nagykövet. Nos, egy alkalommal nálam vacsorázott és vacsora után üldögéltünk beszélgetve a világ dolgairól, és egyszer csak azt kérdezte tőlem: "Volna bátorságod egy Wallenberg-emlékművet készíteni?"

Ehhez tudni kell, hogy Wallenbergről az én egykori mesterem, Pátzay Pál, 1946-48 között készített egy emlékművet azoknak a zsidóknak az összegyűjtött pénzén, akiket Wallenberg mentett meg. Ezt az emlékművet felépítették - és a felavatása előtti éjszakán ledöntették. Ez 1949-ben történt; a hatalom durva beavatkozása mindvégig árnyekot vetett Pátzay életére. Nos, amikor elhangzott ez a kérdés, akkor én azonnal a tanáromra gondoltam, aki ekkor már halott volt, és azt mondtam a nagykövetnek, hogy foglalkoztam már ezzel a gondolattal, sőt egy vázlatom is van, nézze meg.

1 megjegyzés:

  1. Pátzay Pál
    * Kapuvár, 1896. szeptember 11.
    + Budapest, 1979. szeptember 14.
    Magyar szobrász, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Korai munkai expresszionisták, de csakhamar eljutott egy kiegyensúlyozottabb, klasszikus mintákra epülő ábrázolásmódhoz, amelyet nagy Ielki érzékenység jellemez.

    Wallenberg, Raoul
    * Stockholm, 1912. augusztus 2.
    Eltűnt 1945. január 17-én.
    Svéd kereskedő. Diplomata útlevéllel érkezett 1944. július elején Budapestre, hogy a Németországba való deportálás elől igyekezzen zsidókat menteni. Svéd menlevelek és svéd oltalom alá helyezett védett házak segílségével sikerült mintegy tizenötezer ember életét megmentenie. Miután a Vörös Hadsereg felszabadította a pesti oldalt, Wallenberget Moszkvába hurcolták. Hivatalos szovjet közlés szerint 1947. július 17-én a Lefortovo-börtönben szívrohamban elhunyt.

    Nicolas M. Salgó
    http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A61675-2005Feb28.html

    VálaszTörlés